Okos vállalkozások Magyarországon

2019, január 2 - 12:42
Hogyan maradhat versenyképes egy vállalat a negyedik ipari forradalom korában? A hazai cégek az Ipar 4.0-hoz való hozzáállásáról írt a Debreceni Egyetem kutatócsoportja, melynek vizsgálati eredményeiről a Sustainability című tudományos folyóiratban is beszámoltak.

Az Ipar 4.0 egyszerűen megfogalmazva annyit tesz, mint a gyártási és tervezési folyamatok optimalizálása annak érdekében, hogy a vállalatok időt, pénzt és feleslegesen felhasznált erőforrásokat tudjanak megtakarítani. Az „okos gyárban” szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Az emberek és a gépek összehangolt munkája eredményeként az úgynevezett kiber-fizikai rendszereken (CPS) keresztül kommunikálnak, de az értékteremtés vezetője továbbra is az ember marad.
Ez az, amit ma még kevés magyar vállalat alkalmaz, pedig megéri. Erre világítottak rá a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karárak kutatói.

-Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a Magyarországon működő vállalatok hogyan alkalmazzák az Ipar 4.0, a dolgok internetének (IoT) eszközeit folyamataik támogatására és milyen kritikus problémákkal szembesülnek – nyilatkozta Oláh Judit, a DE Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense.

A tanulmány összeállításához olyan termelő vállalatok vezetőivel készítettek interjút, akik az Ipar 4.0 fogalmát már értik, sőt vállalatuk működését napi szinten befolyásolja, mondhatni a fejlődésük meghatározója. Ezek a cégek többségében külföldi tulajdonban álló elektronikai és autóipari nagyvállalatok, de egy magyar KKV is szerepelt a vizsgálatban. A kutatási eredmények szerint a Magyarországon működő, autóipari, elektronikai vállalatok is elindultak Ipar 4.0 fejlesztések útján, de még számos lépcsőfokot kell végig járniuk, amíg a negyedik ipari forradalom minden vívmányát magukévá teszik.

- A megkérdezett vállalatok egyelőre nagyon erősen a termelési folyamataikra fókuszálnak, az értéklánc más elemére gyakorolt hatásokkal még nem foglalkoznak. Az Ipar 4.0 fejlesztéseik iránya elsődlegesen a termelést, vagy a külföldi anyavállalattól érkezett, újonnan bevezetett megoldások meghonosítását, vagy pedig a magyar vezetők meggyőzését érintik innovációs szempontból. A szerzők felmérése szerint az Ipar 4.0 megvalósításának legnagyobb gátja a tiszta és világos digitális stratégia az értékteremtő folyamatokban, valamint a vezetőség támogatásának hiánya – részletezte Oláh Judit.

A kutatásból kiderült, hogy számos vállalat fél a digitalizáció magas beruházási költségeitől és döntő hányaduk az adatok biztonságos tárolására és kezelésére sincs felkészülve. Az Ipar 4.0 sikeres bevezetésére jelenleg a munkatársak kompetenciái jelentik a garanciát.
A kutatócsoport javaslatokat fogalmazott meg a Magyarországon működő vállalatok számára, melyben kiemelték, hogy az Ipar 4.0 eszközeinek bevezetése önmagukban is nagymértékű hatékonyság- és termelékenységnövekedést okoznak, együttesen pedig jelentős lendületet adhat a gazdaság minden területének.

- Felhívták a figyelmet arra, hogy az Ipar 4.0 a digitalizáció a technológia, a képességek és a folyamatok újragondolását kívánja a teljes értékláncban. A vállalatnak reálisan kell látnia azon képességeit, amelyeket ki tud fejleszteni saját maga, de azokat is, amelyekhez külső partnert indokolt bevonnia a fejlesztések elindításához. Az új ismeretlen technológiák kifejlesztése, alkalmazása kockázatos és drága, de számottevő megtakarítás és bevételnövekedés érhető el a korán ébredők számára. Sőt, vannak olyan iparágak, mint az autóipar és az elektronika, ahol elkerülhetetlen felvenni a tempót fejlesztésben, hiszen az alkalmazkodás a versenyben maradás feltétele – összegezte Oláh Judit.

A kutatás az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007- "Tehetségből fiatal kutató" - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban támogatásával valósult meg.

Judit Nagy - Judit Oláh - Edina Erdei - Domicián Máté - József Popp (2018): The Role and Impact of Industry 4.0 and the Internet of Things on the Business Strategy of the Value Chain - The Case of Hungary. Sustainability 2018, 10(10), 3491; 25. p. https://doi.org/10.3390/su10103491, Az ipar 4.0 és a dolgok internetének szerepe és hatása az értéklánc üzleti stratégiájára – magyarországi esettanulmány példáján című tanulmány ide kattintva olvasható. (https://www.mdpi.com/2071-1050/10/10/3491).

Sajtóiroda - TB


 


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ